A demencia egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében minden esetben agyi elváltozások állnak. A tünetek magukba foglalhatják az emlékezetkiesést, a nehezített gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a nyelvi készségek leépülését. Ezek súlyosan korlátozzák az érintettek képességeit, beszűkítik mindennapi tevékenységüket. Az említetteken túl bekövetkezhetnek a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is.
A demencia progresszív betegség. Ez azt jelenti, hogy a tünetek fokozatosan súlyosbodnak annak következtében, hogy egyre több agysejtet érint a károsodás, illetve egyre több agysejt pusztul el.
A demencia nem a normál öregedés része, bár a memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja és a 65 év feletti korosztálynál egyre gyakoribb. A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.
Általában a tünetekről:
nem emlékszik minden részletre,
a gondolkodás lassul,
korábbi érdeklődési kör megváltozik,
a tájékozódási képessége romlik, elveszti időérzékét,
esetenként feltűnő személyiségváltozás jellemzi (pl. káromkodás, ingerültség, agresszió, gyanakvás).
A demencia több mint száz betegség tünetei közt jelenhet meg. A tünetek egy része (15%) az alapbetegség gyógyításával megszűnik vagy mérséklődik. Depresszió esetén a személy értelmi érzelmi beszűkülése demencia gyanúját vetheti fel. Fontos, hogy a demencia gyakran önálló betegségként jelentkezik, ennek leggyakoribb formája az Alzheimer-kór (a „felejtés betegsége”), mely az összes eset több mint 50 százalékát alkotja.
Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési (kognitív) funkciók beszűkülésével, hanyatlásával (demencia), magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel járó neurodegeneratív kórkép. Együtt jár a szellemi képességek súlyos romlásával, olyan szintig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.
A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenségei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot
Az Alzheimer-kórra jellemző tünetek:
emlékezetzavar,
gyakran látott, hozzájuk közel álló emberek nevét elfelejti,
beszédzavar,
személyiségváltozás, a hangulati élet zavara
tárgyak rossz helyre tétele, mindennapi használati tárgyak nevének elfelejtése,
begyakorolt, rutinszerű mozgások zavara,
hibásan ítéli meg a térbeli távolságokat,
járás zavara (késztetést érez az állandó járkálásra).
A demenciák 80-90%-át az Alzheimer-kór vagy a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese alkotja. A vaszkuláris demencia lehet többször ismétlődő kisebb keringészavar vagy egyszeri súlyos szélütés következménye. A vaszkuláris demencia hátterében mindig valamilyen vérellátási zavar áll (érelzáródás, súlyos érszűkület), amit érelmeszesedés vált ki. Kis erek infarktusai az agykéreg sejtjeinek elhalását okozza, de társulhat nagyobb ér elzáródásához, vérzéshez is vezethet, ami a hirtelen kezdet jellemzője.
A vaszkuláris demencia – az Alzheimer-kórral szemben – lépcsőzetesen romlik, lefolyása hullámzó. Hirtelen rosszabbodást követően a tünetek némiképp enyhülnek, majd hónapokkal-évekkel később ismét romlik, súlyos demencia alakulhat ki.
Fronto-temporális demencia:
A homlok- és a halántéklebeny agysejtjeinek pusztulásával járó betegség. Az Alzheimer-kór után a leggyakoribb, általában korai kezdetű demencia (fiatalkori demencia, 65 év alatt jelentkezik). Jellemző kezdeti tünetei: nem a feledékenység, hanem a viselkedészavar, indulatosság, éberség, figyelem elvesztése, hallucinációk.
Parkinson-kór:
Olyan idegrendszeri betegség, amelyet bizonyos idegsejtek működészavara, majd pusztulása okoz. Remegéssel, végtagok, ízületek merevségével, beszédzavarral, nehéz mozgással jár. A mozgási problémák jól kezelhetőek, de később a kognitív zavarok, majd a demencia is megjelennek.
Lewy-testes demencia:
Az agykéreg más területein kezdődik az idegsejtek pusztulása, mint az Alzheimer-kór esetében. Jellemző tünetei: látomások, vizuális hallucinációk. Merevség és remegésérzés. A betegségre jellemzőek a hirtelen állapotváltozások és a járás, mozgás zavarai, amelyek nehezen befolyásolhatók gyógyszeresen.
Vaszkuláris demencia:
Az agyi erek vérellátásának zavara váltja ki a betegséget (pl. érelmeszesedés, agyvérzés, agyi infarktus) – a tünetek attól függenek, hogy az agy mely területét érinti, sérülhet a beszéd-, mozgás- vagy látásközpont. Az egyes érrendszeri történéseknek megfelelően ugrásszerű állapotváltozások lehetnek. Kialakulásának esélye csökkenthető.
A demenciáról, alzheimer kórról számos helyen tudunk már információkat szerezni, a betegek gondozásával kapcsolatban segítséget kapni.
A Szent Ferenc Egyesített Szociális Intézmény Jászberény városában 2022. évben útjára indított egy „Demencia hátizsákot”. A hátizsákot demenciáról szóló részletes tájékoztató anyagokkal töltöttük meg, melyek elérhetők, kölcsönözhetők a városban 3 különböző helyen. Az érdeklődők, akik szeretnének, a hátizsák tartalmával megismerkedni megtalálják a Városi Könyvtárban és intézményünk két ellátási formájában, az idősotthonban és az időskorúak és demens személyek nappali ellátásában.
Számos könyv jelent meg a betegséggel kapcsolatban, melyeket érdemes elolvasni, hogy minél több ismeretet szerezzünk, gyakorlati tanácsokat kapjunk.
Juhász Ágnes: Memóriaőrző. Útmutató a demenciával élő betegek gondozásához.
Szerelmünk lapjai (2004) – „Egy szép szerelmi történet és egy hosszú házasság történetének bemutatása. A feleség idős korára demenciában szenved, emlékei
Megmaradt Alice-nek (2014) – „Egy elismert középkorú nyelvészprofesszor nő esetén keresztül mutatja be a film, milyen megpróbáltatás az Alzheimer-kór magának a betegnek és a családnak egyaránt. Julianne Moore a filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb női főszereplő Oscar-díját. elvesznek. Szerető férje újra és újra, napról-napra elmeséli közös történetüket, erősítve az asszony emlékezetét.”
Iris (2001) – Egy csodálatos női elme – „ A film igaz történetet dolgoz fel. „Anglia legragyogóbb elméjű asszonya”-ként emlegetett írónő, csodálatos személyiség volt, akit nemzedéke valóságos ikonként tisztelt Nagy-Britanniában. Hosszú ideig demenciában szenvedett, férjének az együtt töltött idők adtak erőt, hogy végsőik kitartson felesége mellett.”
Alzheimer (2020) – „Az Alzheimer egy mindenki számára lebilincselő, érdekes, megdöbbentő, elgondolkodtató dokumentumfilm egy olyan betegségről, ami egyre több embert érint. Megszólal több hozzátartozó, orvosok, főorvosok, akik úttörő szerepet játszanak hazánk Alzheimer-kutatásában és orvoslásában. Bemutatjuk azt az orvost is, aki elindította az Alzheimer Klubokat Magyarországon, és aki Franciaországban magas szinten foglalkozik Alzheimeres betegekkel, itthon pedig orvosokat képez. Megismerhetjük az egész világ számára példaértékű francia szociális rendszert, valamint a magyar civil kezdeményezéseket. Megszólalnak a pszichiátria, neurológia jeles képviselői, szó lesz az otthoni és intézményi ápolás különbségeiről, a magyar és nyugati diagnosztika különbségeiről.”
Hűség (2022) - „A film egy idős házaspár hétköznapjait mutatja be. A feleségnél pár évvel ezelőtt Alzheimer kórt diagnosztizáltak, betegsége napról napra súlyosbodott. Eleinte otthonukban oldották meg az ezzel járó problémákat, majd eladták lakásukat, és közösen költöztek be a Péliföld Idősek Otthonába. A „Hűség” című film 2017 decemberétől 8 hónapon keresztül mutatja be a házaspár mindennapjait. Különleges és elgondolkoztató képsorok mutatják be az Alzheimer-betegek hozzátartozóinak dilemmáit. Alapvető emberi értékekről, felelősségvállalásról, őszinteségről, a méltóság megtartásáról, szeretetről, bizalomról, odaadásról, elmúlásról, de leginkább a hűségről szól a film.
A betegségről több rövidfilmet is megtudnak tekinteni az interneten az alábbi linkeken:
https://www.youtube.com/watch?v=T7segwiIYbY – Úgy könnyű (Koltai Róberttel)
https://www.youtube.com/watch?v=UWlDPcNKkn8 – Veréb (Rövid tanulságos kisfilm)
https://www.youtube.com/watch?v=tESU1lKIoFE – Vasárnap (Rövidfilm az Alzheimer Világnap alkalmából)
https://www.youtube.com/watch?v=SneqGPgcqYU – Emlékek nélkül – Alzheimer kór
https://www.youtube.com/watch?v=9JuMFdRjlno - Alzheimer LIVE (a Hancz családnál jártunk)
Ajánljuk figyelmükbe a következő linkeket:
https://modus.hu/demencia/ – Modus Alapítvány
https://www.egeszsegkalauz.hu/ – Egészségkalauz
https://www.felejtek.hu/ – Richter Gedeon Nyrt.
https://www.hazipatika.com/ – Centrál Cégcsoport Zrt.
http://www.miet.hu/hir/39459/alzheimer – Magyar Neurológiai Társaság
http://webnover.hu/ – Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Bizonyított tény, hogy a fizikai aktivitás formában tartja a testet; azt is vizsgálatok igazolták, hogy az aktív szellemi élet csökkenti a demencia előfordulásának a kockázatát.
A napi rutinok megváltoztatása új vagy ritkán használt agyterületeket foglalkoztat. Kihívásokat találni az agy számára nem túl nehéz. Ilyenek lehetnek akár az olyan egyszerű feladatok, mint például műveletek végrehajtása a nem domináns kezünkkel, vagy az olyan összetett feladatok, mint a nyelvtanulás. Mindezek célja nem más, mint az agy edzése nap mint nap.
Az agyműködést serkentő tevékenységek:
A társas kapcsolatok segítenek a szellemi egészség megőrzésében. Vizsgálatok megmutatták, hogy a rendszeres társas interakciók csökkenthetik a demencia kialakulásának a kockázatát. A társas kapcsolatok hozzátartoznak a teljes értékű élethez. Védik a demens betegeket az elszigetelődéstől, és javítják életminőségüket. Célszerű ápolni a régi barátságokat és akár új barátságokat kötni. A munka, az önkéntes tevékenységek, az utazás, a hobbik, a családok és a barátok egyaránt erősítik a beteg szociális kapcsolatrendszerét, és segítenek megtartani nyitottságát. Az aktív élet a betegek esetében is csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, és szerepet játszik a kapcsolatok fenntartásában és megőrzésében.
Az egészséges táplálkozás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul: szélütés) és a cukorbetegség kockázatát. Tudja-e Ön, hogy mindezek a betegségek növelik a demencia kialakulásának kockázatát?
Az egészséges táplálkozás segít megőrizni általános egészségi állapotát, illetve a tápértékben gazdag ételek karbantartják szellemi egészségét és memóriáját.
Javaslatok az egészséges táplálkozásra:
A rendszeres testmozgást végzők körében kisebb valószínűséggel fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek, stroke (ejtsd: sztrók, magyarul: szélütés) és cukorbetegség. Ezek a betegségek mind növelik a demencia előfordulásának kockázatát.
A fizikai aktivitás javítja a keringés hatásfokát, ami hozzájárul az agy vérellátásának a javulásához is. Ez biztosíja az idegsejtek táplálását és oxigénnel való ellátását. A mozgás csökkenti a stresszt és jó hatással van az általános közérzetre.
Legyen aktív:
A stressz óhatatlanul együtt jár a mindennapi élettel. Amikor ez állandósul, az agy és a test egyéb sejtjeinek károsodását eredményező kémiai majd érrendszeri változások következnek be. A stressz csökkentése kedvezően hat a szellemi egészségre és csökkenti a demencia előfordulásának kockázatát.
Az állandósult stressz tünetei az alábbiak lehetnek:
Érzelmi tünetek: depresszió, feszültség, szorongás, harag, aggodalom, félelem.
Testi tünetek: fejfájás, fáradtság, álmatlanság, izzadás.
Mentális tünetek: gyenge koncentrálóképesség, memóriazavarok, határozatlanság, döntésképtelenség, zavarodottság.
Viselkedést érintő tünetek: idegesség, mértéktelen evés, alkohol- és gyógyszerfüggőség.
Tünetek észlelése esetén orvoshoz kell fordulni.
Hogyan csökkentse a stresszt: